A mai napon életemben először elindítok egy blogot, ahol nyomon követhetitek hogyan készül el első mesekönyvem.
Láthatjátok a vázlataimat, az ötleteléseimet, olvashattok ízelítőt , kis idézeteket a történetekböl, ha van kedvetek írhattok nekem, vagy akár ötletelhetünk is együtt.
A Meséről:
.A mese jelenlegi címe: Mázli és Szamócka, A titkos erdö
A történet két főhőse egy nyuszi ( Mázli) és Szamócka (egy cica).
Otthonuk egy gyönyörű erdö szélén egy dombházban van.
Mázli nyuszi egy kedves, kicsit bohókás, de ebből adódóan gyakran vicces figura aki mindent tudni szeretne a világról. Szamócka szintén kedves, gondoskodó, ugyanakkor nagyon szereti a rendet, sokszor aggodalmaskodó, de azért mindig kapható egy kis kalandra, amikor pedig viccel az igazán megnevettet mindenkit.
A kalandjuk egy véletlennel kezdődik. Mázlinak köszönhetően az erdő egy teljesen ismeretlen részére keverednek, ahol új, különleges barátokra lelnek, velük és persze az erdő segítségével az élet egy olyan részét fedezik fel , olyan részét értik meg amin eddig még nem is igazán gondolkodtak....
Rólam:
Most pedig választ adok arra a kérdésedre, hogy miért is vágtam bele ebbe.
Ja nem, nem vagyok unatkozó Anyuka...szerintem ilyen nem is létezik. Viszont van alkotni vágyó ember, az élet szépségét, örömeit kereső ember, aki ugyan tisztában van azzal, hogy a világ nem egy szivárvány tetejére biggyesztett mindig vidám daloktól zengő palota, mégis úgy gondolja; az élet, a világ lehet; lehetne szép. Mindenkinek.
Na ez vagyok én.
Már hallom a húgom hangját a fejemben, " Te annyira naív idealista vagy"...- lehet, bár nem hiszem, mert én ebben HISZEK...ugye.
Tehát, hogy miért is fogtam bele a mese írásba?
Igen azért is mert van két kicsi lányom, akik imádják, ha mesélek. De mellettük rájöttem arra is, hogy a világnak szüksége van az olyan emberekre mint én. Szükségük van a gyerekeknek az újabb és újabb olyan mesékre, ahol a lélek megkapja a támaszt ahhoz, hogy tudjon hinni abban, hogy jó embernek maradni JÓ és az egyik legfontosabb dolog az életben.
Első fejezet történet váza
Ma az első fejezetről írok, és ez még egy darabig így is lesz.
A történet alap váza, hogy Mázli és Szamócka egy átlagos napot terveztek, de végül egészen másképp alakul minden.
Tavasz vége van, és epret szednek a kis kertjükben amiből persze csodás süteményt sütnek. A sütemény igazi remekmű, így ezt szeretnék megosztani barátjukkal Szotyival ( kisegér) is, aki az erdő másik végében lakik.
( Legközelebb csatolok róla is képet)
Ez a bevezetés egy nagyon egyszerü, de megnyugtató hangulatot áraszt, kis viccelődéssel, sok érzet párosítással.
Az útjuk az erdőn át ugyan egy megszokott útvonal, de Mázlinak köszönhetően erről persze letérnek. Egy kisebb balesetnek hála ismerik meg Mimót ( erdei tündér) , aki a segítségükre siet és nem csak kihúzza őket a slamasztikából ,de segít nekik vissza találni a helyes ösvényre is. Közben a süteménynek nyoma vész, amit Mimó egy Boholyka számlájára ír. ( később tudjuk meg mi is az tulajdonképpen) Így ugyan üres kézzel ,de annál lelkesebben folytatják útjukat Szotyihoz, de itt újabb fordulat következik....
A történet végét, nem írom le, hogy maradjon meglepetés is.
Tehát az első fejezet tulajdonképpen egy bevezető fejezet ahol megismerkedhetünk kicsit a fontosabb szereplőkkel és ami kiindulást ad a sok sok további kalandhoz.
A figurák megformálásánál ,és rajzolásánál is igyekeztem valódi személyiségeket létrehozni, akik nem tökéletesek, és ami fontos, hogy ez nem is zavarja őket.
Ez a vázlat amit most csatoltam az eperszedés jelenetét ábrázolja. Az egész könyvet szeretném sok -sok képpel beborítani. Nem azért, hogy minden adott legyen, hanem ,hogy az érzések beívódjanak a kis olvasókba. természetesen a fantáziájukra is szükség lesz mindvégig.
Technikai rész: a színezés tuti nem ceruzás lesz, inkább akvarell, ha nem boldogulnék akkor akrill.
Megjegyzés: A Szamócka (cica) figura még mindig nem az igazi...